A súlyos személyi sérülések baleseti kártérítési folyamata sokkal bonyolultabb, mint a gépjárműkárok utáni kártérítési összeg meghatározása. A járművekben esett károk mindegyike Eurotax és vagy DAT programmal kalkulálható, hiszen könnyen meghatározható, hogy milyen alkatrészt kell kicserélni és az mennyibe kerül. A személyi sérülések esetén viszont még abban sem egységesek a szabályok, hogy mit értsünk súlyos személyi sérülés alatt.
Mit jelent a súlyos személyi sérülés?
Bár sok jogszabály, hatóság és más szervezet is használja a súlyos személyi sérülés fogalmát, nincs rá egységes meghatározás. Ahány jogág vagy használati mód, annyiféle definíció és értelmezés fordul elő.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény szerint akkor beszélünk súlyos személyi sérülésről, ha az az alábbi feltételek valamelyikét teljesíti:
- balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással jár és maradandó fogyatékosságot okoz, vagy
- balesetből eredően legalább 6 hónapos gyógyulási idővel járó súlyos egészségromlást okoz.
A kgfb-törvény ezzel együtt nem foglalkozik a súlyos személyi sérülés kérdéseivel. Egy esetben tesz róla említést. Ha egy ismeretlen gépjárművel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, akkor a Kártalanítási Számla kezelője a károsult gépjárművében okozott károkat is megtéríti.
Teljesen eltérő módon osztályozza a személyi sérüléseket a Büntető törvénykönyv. A Btk. nem használja a „súlyos személyi sérülés” kifejezést. Ez a törvény 8 napon túl és 8 napon belül gyógyuló testi sértést különböztet meg. Értelemszerűen a balesetre való hivatkozás sem fordul elő a törvényben, hiszen ez a törvénykönyv a bűncselekményekkel foglalkozik.
Személyi sérülés a Büntető törvénykönyvben
A Btk. 164. § szerint, aki más testi épségét vagy egészségét megsérti, az testi sértést követ el. Ha ez a sértés 8 napon belül gyógyul, akkor 2 évig, ha 8 napon túl, akkor 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz, akkor 2-8 év lehet a büntetés. Fontos korlátozás, hogy a könnyű, azaz 8 napon belül gyógyuló testi sértés hivatalból nem, csak magánindítványra büntethető.
Közlekedési balesetek esetén a szándékosság talán nem fordul elő. Gondatlanságból azonban okozhat testi sértést vagy súlyos testi sértést bármelyik járművezető. A 8 napon túl gyógyuló, gondatlanságból elkövetett testi sértés büntetése 1 évig terjedő szabadságvesztés lehet. Életveszélyes sérülés okozása esetén ugyanez 5 évig is terjedhet.
Súlyos személyi sérülés kártérítési hazai gyakorlata a kötelező biztosítás terhére
Ha a vétlen gyalogos, kerékpáros, motoros, autóvezető vagy annak utasa személyi sérülést szenved, a biztosítók a KGFB terhére történő kárrendezés során a fenti Btk. szerint kategorizálják a személyi érülések súlyosságát. Minden személyi sérüléses közlekedési balesethez kötelező rendőrt hívni! Könnyű, tehát 8 napon belül gyógyuló személyi sérülés esetén a rendőrség közlekedési szabálysértési eljárást folytat le.
Súlyos, tehát 8 napon túl gyógyuló személyi sérüléses közlekedési baleset esetén a károkozóval szemben büntető eljárás indul. A büntetőeljárás során az ügyész lehetőséget adhat közvetítői eljárásra is, mely során – a károkozó által esetlegesen felajánlott – jóvátételi összeg a károsultat illeti.
Ha a tényleges gyógytartam hosszabb mint 8 nap, vagy a súlyos sérülésre később derül fény, szakorvosi igazolással keresse fel az eljáró hatóságot és kérje ügyének átminősítését közlekedési bűncselekményre. Ennek az átfutási ideje ugyan hosszabb, de a baleseti kártérítés mértékét jelentősen befolyásolja!
Több fórum is foglalkozott már vele, hogy Magyarországon sajnos ez emberi élet és egészség sajnos keveset ér, a biztosítók a könnyű személyi sérülésekre sok esetben nem akarnak sérelemdíjat fizetni.
A 8 napon túl gyógyuló, tehát súlyos személyi sérülésekre pedig nevetségesen alacsony baleseti kártérítési összegeket ajánlanak fel, ezért baleseti kártérítési igényével minden esetben forduljon független kárrendező irodához!
Súlyos személyi sérülés a Casco szerint
A Casco szerződések esetén azonban nincs olyan jogszabály, mely központilag előírná a sérülések osztályozását. A biztosítók nem is használják e fogalmat, nem osztják súlyos és nem súlyos kategóriákra a sérüléseket. A casco biztosítási feltételekben az egészségkárosodás mértékét határozzák meg, s ez alapján döntenek személy sérülés esetén a baleseti kártérítés mértékéről. Az egészségkárosodás mértékét részletes leírások alapján határozzák meg, például:
- mindkét szem elvesztése 100%
- mindkét kar vagy láb elvesztése 100%
- egy oldali comb elvesztése 80%
- egy oldali felkar elvesztése 80%
- egy oldali kézfej elvesztése csuklóból 70%
- egy szem látásának teljes elvesztése 35%
- mutatóujj teljes elvesztése 20% stb. (biztosítónként eltérő meghatározások)
Az ilyen táblázatokban nem rögzített szervek vagy testrészek elvesztése esetén a biztosító orvosa állapítja meg az egészségkárosodás mértékét. Az orvosszakértő véleménye független minden más orvos megállapításaitól, nem köti a társadalombiztosítás hivatalos véleménye sem. Ha a sérült nem ért egyet a biztosító orvosának véleményével, akkor saját költségén kérhet másodfokú vizsgálatot.
Casco esetén biztosítási esemény a személyi sérülés is. Mivel autóbiztosításról van szó, itt feltétel, hogy a sérülés a gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban történjen, ám függetlenül attól, hogy a sérült a járműben utazott-e vagy nem. Az Union Casco esetén pl. biztosítási esemény, ha a sérültet akaratán kívül valamilyen külső behatás éri, melynek következtében
- egy éven belül életét veszti
- állandó egészségkárosodást vagy
- múlékony sérülést szenved (ez nem minden biztosítónál jelent biztosítási eseményt).
Balesetbiztosítás, életbiztosítás
A legtöbb baleset- és életbiztosítás sem használja a súlyos személyi sérülés kifejezést. A különböző súlyosságú személyi sérüléseket leíró kategóriákat a gyakran előforduló, jellegzetes biztosítási eseményeknek megfelelően alakították ki. A Groupama balesetbiztosítási szabályzata például többek közt a következőkben határozza meg a biztosítási eseményt:
- egészségkárosodás
- baleseti eredetű rokkantság
- csonttörés, csontrepedés
- baleset vagy betegség múló következményei (akkor is, ha nem jár kórházi ápolással)
- Magyarország területén végrehajtott gyógyító eljárások szükségessége
- baleseti eredetű kórházi ápolás
- balesetből eredően végrehajtott műtét stb.
Baleseti kártérítés mértéke súlyos személyi sérülés esetén.
Az eltérő biztosítási módozatok tehát eltérő fogalmakat használnak a személyi sérülések súlyosságának megítélésére is. Mivel nincs két egyforma eset, így nincs két egyforma kártérítés sem. A súlyos személyi sérüléses balesetek kártérítési összegének meghatározásához nem léteznek általános érvényű kalkulátorok sem. Itt szó szerint kell érteni, hogy minden körülményt, minden egyes orvosi leletet egyedileg kell mérlegelni.
Hogyan érhető el magasabb összegű kártérítés súlyos személyi sérülés esetén?
A kártérítési összeg megállapításához a kulcsszó a szakszerűség és az alaposság. A kártérítési összeget három tényező határozhatja meg:
- a sérülés súlyossága és annak gyógytartama,
- a sérült végső egészségi állapota, egészségkárosodásának mértéke, történt-e maradandó személyi sérülés
- a csatolt orvosi és más dokumentáció alapossága, részletessége.
Fontos szem előtt tartanunk, hogy kártérítést csak arra a kárra kaphatunk, amire kárigényt nyújtottunk be. Ezért lényeges, hogy a teljes eljárás, a gyógykezelés, rehabilitáció valamennyi költségét pontosan vezessük és dokumentáljuk. Minél részletesebb, pontosabb ez a dokumentáció, annál nagyobb eséllyel sikerül a költségeket figyelembe vetetni a baleseti kártérítési folyamat során.