Kártérítési megállapodás másnéven egyezségi megállapodás akkor születik, ha a biztosító és a károsult megegyeznek a kártérítés összegében és feltételeiben. Minden kártérítés más és más, hiszen nincs két egyforma baleset és két egyforma kártérítési igény sem. Éppen ezért nincs elérhető kártérítési megállapodás minta sem, hiszen minden egyezség mást tartalmaz.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján induló baleseti kártérítési ügyekben az egyik első érdemi lépés, amikor a biztosító a körülményeket megismerve tesz egy kártérítési / egyezségi ajánlatot. Nagyon sok esetben a károsult rögtön el is fogadja ezt az ajánlatot, s fel sem merül benne, hogy módosítani is lehetne a biztosító ajánlatán.
A károsultak nagy része általában csak akkor fordul kárrendezési szakértőhöz vagy jogi képviselőhöz, ha feltűnő aránytalanságot vél felfedezni a biztosító ajánlata és saját elvárásai között. Döbbenten nézi, hogy mennyire keveset ajánlott a biztosító, s elgondolkodik azon, hogy vajon lehetne-e felfelé tornázni ezt az összeget?
Ráadásul a biztosító ajánlata kizárólag a gépjárműkárokra vonatkozik. Ha a károsult más jellegű, például személyi sérülés miatt szeretne kártérítéshez hozzájutni, akkor mindenképpen neki magának kell a részletes kárigényt összeállítania.
Nem árt tehát újra és újra leszögeznünk a kárrendezési eljárás valódi szerepköreit. Személyi sérülés esetén nem a biztosító ajánl kártérítést, hanem a károsult félnek kell benyújtania a kárigényeit a biztosítónak. A különbség nem is kicsi. Nem a biztosító dolga, hogy megmondja, kinek milyen kártérítés „jár”. Az ügyfél benyújtja a kárigényeit, melyet a biztosító elfogad vagy nem fogad el. A vitás kérdésekben a felek tárgyalni, egyezkedni kezdenek. Jó esetben meg tudnak egyezni a mindkét fél számára elfogadható baleseti kártérítés mértékéről. Ha nem születik közöttük kártérítési / egyezségi megállapodás, akkor az ügy bíróság elé kerül és a bíróság dönti el, hogy milyen összegű kártérítést kell a biztosítónak kifizetnie.
A biztosítónak nem célja, hogy a kártérítési egyezség mindent tartalmazzon
A biztosítótól kapott ajánlat csak a sérült jármű helyreállítására vonatkozik. Részben azért, mert a vagyont érintő kérdésekben viszonylag egyszerű a döntés. Pontosan meg lehet állapítani egy autó vagy ház értékét és a kár mértékét (bár itt is sok – jellemzően az avultatás miatt – a vitás kárrendezés). A személyi sérülések elbírálása nem ilyen egyértelmű. Emellett a biztosítónak nem érdeke az ügyfelet felvilágosítani arról, hogy milyen jogcímeken kérhet még kártérítést. A biztosítónak az a célja, hogy a kárrendezési eljárást lehetőleg gyorsan, egyezséggel lezárják, mielőtt a károsult még hosszabb igénylistát nyújt be. A kártérítési egyezség fontos pontja, hogy e megállapodás aláírásával a károsult minden további kártérítési igényről lemond. Ezért a biztosító számára fontos cél, hogy ez a papír minél hamarabb aláírásra kerüljön.
Milyen kárigényeket tartalmazhat a kártérítési megállapodás?
A kötelező gépjármű felelősség-biztosítás terhére benyújtott baleseti kárigények összeállításához mindenképpen azt javasoljuk, hogy vegye igénybe szakértő segítségét. A balesetet szenvedett emberek és családtagjaik nagy része előre fel sem tudja igazán mérni, hogy valójában mekkora kár érte őket. Legtöbben túl bizakodóak: nem számolnak sem az elhúzódó gyógyulási idővel, sem a maradandó sérülések lehetőségével. A túl gyorsan lezárt megállapodásnak így az a kockázata, hogy az előre látható költségeknek is csak egy részére nyújt fedezetet.
Minél súlyosabb egy sérülés, annál több jogcímen lehet baleseti kártérítési igénnyel élni. Nézzük vázlatosan, mire terjedhetnek ki a súlyos személyi sérülésekkel kapcsolatos lehetséges kárigények?
Súlyos személyi sérülésekkel kapcsolatos kárigények
A személyi sérülésekkel kapcsolatos kártérítés kétféle lehet:
- egyszeri költségek, mint pl. a gyógykezelés költségei
- hosszabb időszakon át fizetendő jövedelem, vagy költségpótló járadék, stb.
A biztosítónak fizetnie kell a sérült ellátásával, szállításával, gyógykezelésével kapcsolatos költségeket – kivéve pl. a gyógykezelések utazási költségeinek megtérítését, melyet a társadalombiztosítás is támogat. Tételesen felsorolva, a számlákkal, kimutatásokkal, gyógykezelési lapokkal igazolható költségeket lehet szerepeltetni a kárigény benyújtása során.
A személyi sérülést is eredményező közlekedési baleset utáni kártérítési / egyezségi megállapodás legtöbbször egy rendkívül bonyolult és hosszadalmas tárgyalás eredménye. A végleges kártérítési összeget legtöbbször csak a teljes gyógyulási folyamat végén, akár két évvel a baleset után állapítják meg. Ennél hamarabb sok esetben, például maradandó sérülés kártérítése esetén nem mondható ki, hogy a sérült állapota már végleges, további javulás, gyógyulás nem várható.
Személyi sérülésekkel kapcsolatos a sérelemdíj igénylésének lehetősége is. A sérelemdíj igényléséhez nem kell bizonyítani azt sem, hogy az igénylő megsérült a balesetben. A lényege, hogy már azzal, hogy valaki vétlen elszenvedője volt a balesetnek, őt sérelem érte, s ezért jogosult kártérítésre. A sérelemdíj összege nagyon változó lehet. Hogy milyen összeget sikerül elérni, az sokszor nem máson, csak a kártérítési / egyezségi megállapodást tető alá hozó szakember ügyességén és felkészültségén múlik.
Jövedelempótló járadék, elmaradt jövedelem térítése
Egy baleset esetén nem csak az jelenti a sérüléssel kapcsolatos költségeket, hogy a sérültet akár éveken át gyógykezelni kell. A baleset sérültje ideiglenesen, vagy akár végleg is elveszítheti megélhetését. A hosszadalmas gyógyulás ideje alatt nem tud dolgozni, nem tud pénzt keresni. A sérülése akár azt is lehetetlenné teheti, hogy választott hivatását tovább gyakorolja. Mekkora kár ér egy sebészorvost, ha a sérült keze miatt nem tud operálni soha többé?
A személyi sérülésekkel kapcsolatos kártérítés ezért kiterjedhet a sérült elmaradt jövedelmének a megtérítésére is. Igényelhető
- egy összegű baleseti kártérítés és
- folyamatosan, egy meghatározott időszakra, vagy akár határidő nélkül fizetendő baleseti járadék is.
Egy összegű baleseti kártérítés inkább akkor indokolt, ha a jövedelem kiesésének ideje jól behatárolható. Ha például a gyógyulás teljes volt, a lábadozás, gyógykezelés idejére járó elmaradt jövedelem összege pedig pontosan meghatározható. Alkalmazottak esetén a kieső fizetés megtérítéséről, vállalkozók esetén az elmaradt haszon figyelembe vételéről beszélhetünk.
Jövedelempótló járadékra főleg akkor kerülhet sor, ha az érintett maradandó sérülést szerzett, keresőképessége véglegesen megváltozott. A körülményeket mindig egyedileg kell vizsgálni. Egészen más kieső jövedelemmel számolhatunk egy átlagos munkát végző sérült vagy egy fiatal, kiemelkedő tehetségű művész esetén, akinek ígéretes karrierjét törte derékba a bekövetkezett sérülés. A járadék rövidebb és hosszabb időszakot is felölelhet. Rövidebb időszakra általában a gyógykezelés, gyógyulás időszakára igénylik. Hosszabb időszakra pedig akkor, ha valóban végleges a beteg egészségi állapotának csökkenése.
Beszélhetünk költségpótló járadékról is, melyet kifejezetten a gyógykezelés folyamatosan jelentkező költségeinek megtérítésére igényelhetünk. Fizetni kell a gyógyszereket, segédeszközöket, az ápolást végzők munkáját, s mindez sok pénzébe kerülhet a sérült családjának. Éppen ezért érdemes nagyon körültekintően, minden lehetőségre ügyelve összeállítani a kártérítési megállapodás alapjául szolgáló dokumentumokat, melyek igazolják baleseti kártérítési igényünket.
A biztosítók az egy összegű kifizetéseket pártolják, de nem mindig ez az ügyfél érdeke
Ha a biztosító szemével nézzük a kárrendezési egyezséget, akkor az a jó megállapodás, mely a lehető legjobban kiszámítható. Például a biztosító számára egyáltalán nem kedvező az olyan egyezség, mely szerint a maradandó sérülést szerzett károsult egész életére járadékot kap. Éppen ezért igyekeznek egy olyan megállapodást kötni, hogy ezt a járadékot egy összegű kifizetéssé alakítsák át. Felmérik az ügyfél várható élettartamát, s tesznek egy ajánlatot: például a havi járadék helyett egyezséggel kifizetik annak 10 évre szóló összegét egyben. Az ügy ezzel lezárható, a biztosítónak nem lesznek a továbbiakban nem várt, kifizetendő költségei. A milliókat látva sok ügyfél el is fogadja ezt az ajánlatot, s nem gondol bele a következőkbe:
- Mi lesz, ha sokkal tovább él, mint azt a biztosítóval kötött egyezség megjósolja?
- Mi lesz, ha változik az élethelyzete, emelkednek a költségei és az évekkel korábban kapott összeg nem nyújt már elegendő fedezetet?
- És ami a leggyakoribb: mi lesz, ha elkölti az egyben kapott összeget és nem tartalékol belőle az évekig jelentkező kiadásokra?
Előnyösebb és biztonságosabb havi járadékban megállapodni
Az egy összegű kifizetéssel a biztosító végérvényesen lezárja az ügyet. Az egyezség elfogadásával a károsult egyben lemond arról a jogáról is, hogy megállapodást később, a körülmények változása esetén felülvizsgálhassa. A megállapított járadék ezzel szemben szükség esetén felülvizsgálható, aktualizálható.
Egy balesetben életét veszti a családfő. A kárrendezési szakértő eléri, hogy kiskorú gyermekei iskoláztatásuk céljára rendszeres járadékot kapjanak. Néhány év múlva azonban gyökeresen átalakítják az iskolarendszert és jóval nagyobb összeg szükséges ahhoz, hogy az eredetileg megcélzott oktatást a gyermekek igénybe vehessék. Ez elég indok lehet arra, hogy a biztosítóval a család újratárgyalja a kártérítési megállapodást, s az eredeti cél teljesülése érdekében kérje a folyósított járadékösszeg megemelését.
Milyen járadékot tartalmazhat a kártérítési megállapodás?
Céljuk szerint a fizetendő járadékokat két csoportba sorolhatjuk:
- jövedelempótló és
- költségpótló járadékok.
A jövedelempótló járadéknak az a célja, hogy a károsultnak a sérülés miatt kieső jövedelmét pótolja. Előfordul, hogy a balesetben életét veszti a család fő pénzkeresője, s ezzel a család megélhetése veszélybe kerül. Vagy a korábban jól kereső károsult csak kevésbé jól fizető munkát tud a sérülése miatt vállalni, s ezért családja is jelentős jövedelemtől esik el.
Költségpótló járadékra akkor van szükség, ha a balesetből eredő maradandó sérülés kezelése, a normál élethelyzet fenntartása jelentősen megnöveli a család kiadásait. Hiába változatlan a bevételük, az éveken át tartó gyógykezelések, rehabilitáció, orvosi eszközök biztosítása olyan költséget jelent, melyet a rendszeresen kapott járadék nélkül nehezen tudnának kifizetni.