Az esetek többségében szinte megjósolhatatlan, hogy mekkora lesz a kifizetett baleseti kártérítés összege egy személyi sérüléses ügyben indult kárrendezési eljárás során. Ugyanabban az ügyben születhet egymilliós és akár sokmilliós megállapodás is attól függően, hogy a biztosító vagy az ügyfél tudja hatékonyabban bizonyítani a maga igazát a bíróság előtt.
Baleseti kártérítés vétlen balesetnél
A legtöbb bizonytalanságot azok a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek jelentik, melyek a másik fél hibájából következnek be. Ilyen esetben ugyanis a kárrendezés a vétkes fél kötelező felelősségbiztosítása alapján történik. A kgfb pedig nem szab meg az egyes biztosítási eseményekre konkrét kártérítési összegeket, mint egy megszokott baleset- vagy életbiztosítás.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére történő kárrendezések közös sajátossága, hogy a kár összegét a balesetet vétlenül elszenvedő félnek kell bizonyítania.
Egy személyi sérüléssel is járó gépjárműbaleset utáni biztosítási ügyintézés sok esetben úgy zajlik, hogy a biztosító megbízottja felméri a járműkárt, majd a biztosító tesz egy kártérítési ajánlatot. A személyi sérüléssel kapcsolatban pedig felhívja a károsult figyelmét (ha felhívja), hogy nyújtsa be kárigényét. Ez a megszokott ügymenet, ami valójában azért alakult így, mert többnyire járatlanok vagyunk a biztosítási ügyek intézésében.
Valójában jogilag a károsult félnek kell(ene) tételesen összeállítani és igazolnia a teljes gépjármű és személyi sérülés miatti kárigényét, melyet a későbbiekben – a teljesség igénye nélkül – fel is sorolunk.
A biztosítási kártérítési igények mértékét összegszerűen kimutatva, azokat indoklással, bizonyítással alátámasztva kell a károsultnak benyújtania a vétkes gépkocsivezető biztosítójának. Ezzel kapcsolatban két, nagyon fontos szempontot kell figyelembe vennünk:
- A biztosító csak azt a kárigényt bírálja el, melyet benyújtunk. A biztosító nem fog ötleteket adni, hogy mire alapozva lehetne még további kártérítést kérni. Amit nem igénylünk, arról nem döntenek és természetesen az után nem is fizetnek semmit sem. A biztosító ilyenkor ellenérdekelt fél, nem is feladata felhívni a károsult figyelmét, hogy még milyen egyéb jogcímen kérhet kártérítést.
- A kárigény minden tételét egyenként a károsultnak kell összeállítani. A biztosító csak azokat az igényeket fogja elfogadni, melyeket minden kétséget kizáróan igazolni tudunk. Ha a benyújtott kárigényt részben vagy teljes egészében elutasítaná a biztosító azt már neki kell ellenbizonyítani, hogy nem indokolt, vagy túlzó a súlyos személyi sérült kárigénye.
A személyi sérülésre ténylegesen, kifizetett baleseti kártérítési összege három módon alakulhat ki:
- A biztosító tesz egy ajánlatot, melyet elfogadunk.
- A biztosító első ajánlatát nem fogadjuk el, de tárgyalás során, szakszerű érvelésekkel alátámasztva megállapodunk egy magasabb kártérítési összegben és u.n. egyezséget kötünk.
- Nem sikerül megállapodni, így részletes bizonyítás után a bíróság állapít meg egy mindkét félre kötelező összeget.
A bíróság által megállapított kártérítési összeg általában vagy több, vagy megerősíti azt az összeget amit a biztosító első kifizetési ajánlatában közölt. Ám azzal is számolni kell, hogy az esetlegesen magasabb összegért cserébe elhúzódó, akár évekig tartó peres eljárásra kell számítanunk. Nem elhanyagolható tétel a perilleték, a perköltség és az ügyvédi munkadíj sem. A fentiek miatt célszerű a 2. pontban részletezett sikerdíjas baleseti kártérítési szakértő segítségét igénybe venni.
Személyi sérülés esetén sem könnyű elérni a magas összegű biztosítási kártérítést
Jó tudni, hogy a biztosító ilyenkor nem a barátunk. Érdekei ellentétesek a miénkkel. Vétlen személyi sérüléses baleset esetén a kifizetendő biztosítási kártérítés a biztosító számára költség, mely csökkenti a társaság nyereségét. Ha túl sok kártérítést kell kifizetniük, akkor a következő években emelik is a biztosítások díját, hogy pénzüknél maradjanak. Az érdekük tehát az, hogy a kifizetendő kártérítés a lehető legalacsonyabb maradjon.
Mire fizetnek baleseti kártérítést személyi sérüléses gépjárműbaleset során?
A jogszabályok nem tartalmaznak semmilyen tételes listát, hogy a vétlen fél milyen jogcímeken kérhet kártérítést a közlekedési balesetben vétlen félként elszenvedett személyi sérülései után. A Ptk csak annyi mond, „Aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni…” Szóval minden okozott kárt meg kell téríteni…
Először is a kártérítés alapja minden olyan ténylegesen felmerülő költség, melyet a balesettel összefüggésben kell kifizetni. A balesettel kapcsolatos valamennyi költséget ide sorolhatjuk, nem csak a súlyos személyi sérüléssel közvetlenül összefüggő orvosi és hasonló tételeket. Ilyen például:
Gépjárművel kapcsolatos téríthető költségek:
- jármű javítási költsége
- sérült jármű mentési, elszállítási költségei,
- bérkocsi, cserekocsi költségei
- a poggyászban, csomagokban, áruban esett károk (ruházat, szemüveg, telefon stb.)
- iratok pótlásának, cseréjének költségei
- az esetlegesen totálkárosra tört jármű helyett vásárolt „új” gépjármű forgalomba-helyezési költségei, stb.
A közvetlenül a személyi sérüléssel kapcsolatos téríthető költségek is széles körűek lehetnek:
- gyógyszerek, kötszerek, gyógyászati segédeszközök költségei
- vállalkozónál bizonyíthatóan elmaradt haszon
- a sérülés miatt kieső jövedelem / kereset vagy más, konkrét veszteség
- jövedelempótló és vagy költségpótló járadékok
- gyógykezelés költségei, beleértve a kezelésekhez kapcsolódó szállás- és útiköltségeket is (ha a Tb nem téríti)
- sérelemdíj
- egyéb többletköltségek
Egy alkalmazottként dolgozó vétlen személyisérült például joggal igényelheti a táppénz és a valós keresete közötti különbséget. Hiszen nem az ő hibájából történt a baleset, nem indokolható, hogy a hosszú ideig tartó gyógykezelés miatt csökkenjen a családja jövedelme.
Egy művész, például egy kézsérülést szenvedett hegedűművész viszont már azzal is érvelhet, hogy nagy összegű bevételeket jelentő fellépésektől esett el a hosszú rehabilitáció miatt. Joggal követelheti az előre lekötött koncert várható jövedelmét a károkozó kgfb biztosítójától.
Végül számoljunk a hosszú távú veszteségek és következmények megtérítésével is. Maradandó egészségkárosodás esetén azzal is számolni kell, hogy a sérült soha többé nem tud majd eredeti szakmájában dolgozni. Meg kell változtatni egész életét, ami jelentős többletköltséggel is jár a számára. Lehet, hogy véglegesen mozgáskorlátozottá válik, s korábbi, emeleti lakása helyett földszintre kell költöznie, vagy át kell alakítani – akadálymentesíteni kell – házát vagy lakását. A lakáscsere költsége is jogszerű, elismerhető költség lehet ebben az esetben.
Haláleset esetén azzal is számolni kell, hogy a család végleg elveszítette az elhunyt személy jövedelmét. Ilyenkor jövedelempótló életjáradékot, vagy a járadék egy összegben történő megváltását is igényelhetjük. A kárigényben idős szülők támogatásával, akár gyermekek taníttatásának konkrét költségeivel is számolni lehet.
Sérelemdíj mértéke
A konkrétan forintosítható anyagi veszteségek mellett számoljunk a sérelemdíj lehetőségével is. Ezt a károsult, vagy a kártérítési szakértő (esetleg a bíróság) nem a konkrét, számlákkal igazolható veszteség ellentételezéseként állapítja meg. A sérelemdíj összegét az elszenvedett sérelem miatti kárpótlásként fizeti ki a biztosító, vagy ítélheti meg a bíróság. Az összege döntés, egyezség kérdése, mely nem függ a tényleges károkozás mértékétől. Ha nem születik egyezség a biztosító és a károsult felek között, mert az biztosító túl keveset fizetne, az ügyfél pedig túl sokat követel, akkor a per során a bíró az eset súlyossága alapján, meg az eddig esetekkel való összehasonlítás alapján, szabad belátása szerint dönt. A hazai bírói gyakorlat sajnos csak a töredékét ítéli meg a nyugat európai bírói, biztosítói gyakorlathoz képest.
A fentiek miatt a peres eljárást nem javasoljuk. Rövidebb idő alatt és perköltségek nélkül magasabb kártérítés érhető el, a szakszerűen összeállított – logikus érvekkel alátámasztott – egyezségi kárrendezési gyakorlat alapján.
Személyi sérüléses baleset külföldön
Amennyiben külföldön éri vétlen személyi sérüléses baleset, minden esetben ragaszkodjon, hogy a káresemény helye szerinti ország joggyakorlata szerint fizessék ki a kárát. Ez csak úgy lehetséges, ha Magyarországon NEM a külföldi károkozó biztosítójának a magyar kárrendezési megbízottjához jelenti be kárigényét, hanem egy független kárrendező iroda segítségével közvetlenül a károkozó biztosítójával tárgyal!
Magyarországon az igazolt költségek megtérítésének a mértéke és a sérelemdíj összege is jócskán alatta marad a nyugati országokban kifizetett kártérítési összegeknek. Egy kereső, ám szüleitől már külön élő gyermek baleseti halála esetén a biztosító talán néhány milliós kártérítést ajánl. Egy maradandó, a teljes életvitelre kiható egészségkárosodásra másfél-kétmillió forint lehet egy biztosító első ajánlata. Ezeket az összegeket elsősorban szakszerű érvelés és bizonyítás során a sokszorosára is lehet növelni.
Fontos!
Nincs két egyforma személyi sérülés, nincs két azonos körülményekkel rendelkező személyi sérült sem, ezért fix baleseti kártérítési összegek és „sablonok” sem léteznek! Bárki és bármennyi baleseti kártérítést ígér előre, az teljességgel felelőtlen kijelentés! Ne üljön fel a városi legendáknak!
Külföldi példák nyomán itthon is úgy gondolják a károsultak, hogy egyes esetekben reális lenne a több tíz vagy százmillió forintos sérelemdíjak kifizetése. Valójában Magyarországon ennek a töredéke érhető el. Ritka az, ha a sérelemdíj eléri a tízmillió forintos határt. Hazai viszonyok között a legsúlyosabb esetekben is többnyire 7-8 millió forintos kártérítésekkel számolhatunk.
Saját hibás gépjárműbalesetek – ha az utas is sérül
Az közismert, hogy a károkozó járműben esett károkat nem fizeti ki a biztosító a kötelező biztosítás alapján. Arra viszont már kevesebben figyelnek, hogy a károkozó jármű utasai viszont biztosítottak – rájuk ugyanazok a szabályok és lehetőségek vonatkoznak, mint a vétlen autó sérültjeinek kártérítésére. Tehát ha a baleset során a károkozó autóban ülő utasok is megsérülnek, nekik a károkozó autó kötelező biztosítása alapján kártérítés jár!
Ezen felül a sérült autóvezető, aki maga a felelős a baleset bekövetkezéséért, saját, önkéntes balesetbiztosítása, egészségbiztosítása alapján juthat kártérítéshez.
A balesetbiztosítások, egészségbiztosítások, utasbiztosítások alapján nyújtott kártérítések többnyire fix összegűek (ezeket hívja a szakma u.n. összegbiztosításnak). A biztosító előre, a biztosítási feltételekben pontosan és részletesen meghatározza, hogy az egyes biztosítási eseményekre milyen összegű kártérítést fizet. Bár nincs két egyforma baleset és két egyforma sérülés, az ilyen biztosítások mégis kategorizálnak, s e kategóriák alapján fizetnek. Szabott kártérítési összege van a csonttöréseknek, végtagok elvesztésének, rokkantságnak, halálesetnek, napi tarifa alapján a hosszabb kórházi ápolásnak.
A felsorolt biztosítási eseményeken túl más kártérítést a biztosító ezekre a szerződésekre nem fizet. Nincs egyedi elbírálás, nem mérlegelik az egyéb körülményeket sem.