Közlekedési balesetből eredő maradandó sérülés után magasabb összegű kártérítés érhető el, mint a következmények nélküli gyógyulások esetén. A sérültnek azonban számolnia kell azzal, hogy a kárrendezési folyamat hosszú lehet, akár évek is eltelhetnek, mire végleges döntés születik és a biztosító kifizeti a teljes kártérítési összeget.
Közlekedési baleset után a legtöbb érintett arra törekszik, hogy a lehető leghamarabb hozzájusson a megítélt kártérítéshez. Szükségük van a pénzre a károk helyreállításához és a gyógykezelés költségeihez. Csakhogy röviddel a baleset után a károk pontos összege teljességgel még fel sem mérhető. Ekkor még sem azt nem tudják, hogy a gyógykezelés mennyi időt fog igénybe venni, sem pedig azt, hogy maradandó következmények nélkül sikerül-e meggyógyulnia a baleset sértettjének. A kárrendezés folyamatát csak a teljes gyógyulás után lehet egyezséggel lezárni.
Mikor számít gyógyultnak a baleset sérültje?
A gyógyulás fogalmát az orvosok legalább három értelemben használják. A sérülések orvosszakértői véleményezéséről szóló módszertani ajánlásban például megkülönböztetnek
- anatómiai gyógyulást, ami azt jelenti, hogy a sebek begyógyultak, a törött csontok összeforrtak. Az anatómai gyógyulás név arra utal, hogy a sérült szövetek anatómiai egysége helyreállt.
- Funkcionális gyógyulást, ami akkor következik be, ha a sérült szervek működése helyreállt és további javulás már nem várható. Például a vérömleny felszívódott, az idegrendszeri bénulások elmúltak, a fájdalom okozta mozgáskorlátozottság megszűnt.
- Végül beszélhetünk alkalmazkodási gyógyulásról is. Ez azt jelenti, hogy maradt valami maradandó működéscsökkenés, ám a beteg megtanult ezzel együtt élni, alkalmazkodott hozzá. Meggyógyult, de funkcionális károsodással, ami már soha nem fog helyreállni.
Tudjuk jól, mennyire gyakori, hogy a beteg meggyógyult, de az egészsége soha nem lesz már a régi. Maradandó sérüléseket szerzett a balesetben. Elvesztette valamelyik testrészét, vagy csak megváltozott a mozgása, képtelen bizonyos korábbi tevékenységekre. Például egy hegedűművész számára ilyen maradandó károsodást jelent már az is, ha az ujjai nehézkesebben mozognak, vagy kevésbé érzékenyek lesznek egy kézsérülés miatt.
Arról tehát, hogy milyen összegű baleseti kártérítés illeti meg a közlekedési baleset sérültjét, akkor lehet dönteni, ha már tudjuk, hogy szenvedett-e valamilyen maradandó sérülést vagy nem. De mit tartanak a biztosítók maradandó sérülésnek?
Maradandó sérülés a biztosítók szerint
Maradandó sérülésről akkor beszélhetünk, ha a beteg állapota már stabil, abban további javulás nem várható. A részletes feltételek az egyes biztosítók esetén változhatnak. A Generali például a maradandó egészségkárosodásra köthető balesetbiztosítása feltételeiben 2 évnél húzza meg a határt. Maradandó az egészségkárosodás, ha
- a sérült állapota stabil, kialakult, vagy
- az állapota folyamatosan változik, de a baleset napjától 2 év eltelt és a biztosító orvosszakértője megállapítja az igazolható egészségkárosodás mértékét.
A biztosító ebben az esetben kizárólag az orvosszakértő véleményére támaszkodik. Nem alapozza a baleseti kártérítést a munkaképesség vagy sporttevékenységre való képesség csökkenésére. Nem veszik figyelembe a pusztán esztétikai következményeket sem – azaz egy megmaradt sebhelyre alapozva nem fogadják el a kártérítési igényt.
Az egészségkárosodás mértékét maradandó sérülés esetén a biztosítók százalékos arányban határozzák meg. Ennek két módja van. Minden társaságnál létezik egy lista, mely az egyes sérülésekre előre megállapít százalékos értékeket. Ilyennel minden balesetbiztosításnál találkozunk, például:
- mindkét szem látóképességének elvesztése: 100%
- mindkét felkar, alkar vagy kéz elvesztése: 100%
- mindkét lábszár elvesztése: 90%
- egyik felkar elvesztése: 80%
- jobb kéz elvesztése (csukló szintjében): 65%
- bal kéz elvesztése (csukló szintjében): 50% stb.
A felsorolt esetekben az egészségkárosodás mértékének a megállapításával nem kell várni, hiszen az a táblázat alapján egyértelmű. A fel nem sorolt esetekben a károsodás mértékét orvosszakértő állapítja meg. Erre viszont várni kell. A maradandó károsodás mértékét (végállapot) legkorábban egy évvel a baleset után állapítják meg, de 2 év is eltelhet a baleset és a károsodás megállapítása között. Ezért maradandó sérülés esetén mindig számolni kell azzal, hogy a kárrendezés évekig tarthat, s csak többszörös orvosszakértői vizsgálat után juthat baleseti kártérítéshez a sérült.
Maradandó sérülés kártérítés összege
Valamilyen egyszerű, nyom nélkül gyógyuló sérülés esetén a kártérítés többnyire a gyógykezeléssel összefüggő költségekre terjed ki. A teljes gyógyulás után a költségek összegezhetők. A beteg rendbe jött, további költséggel nem jár a gyógyulása.
Maradandó sérülés esetén ez nem így van. A sérült teljesen soha nem fog meggyógyulni. Nincs egy olyan végső állapot, mely megegyezne a baleset előtti állapottal. A kártérítési igényhez így az eddig kifizetett tényleges kezelési költségeken túl a következőket is érdemes figyelembe venni:
- a további kezelések költsége. Lehet, hogy a beteg élete végéig kezelésekre szorul, rendszeresen rehabilitációra kell mennie, állapotát gyógyfürdőkben, szanatóriumokban kell stabilizálni vagy javítani. Ez a kártérítési forma is lehet egyszeri baleseti kártérítés, vagy költségpótló járadékfolyósítás.
- Gyógyászati eszközök, segédanyagok. Anyagilag rendkívül megterhelő például, ha a beteg élete végéig kerekesszékbe kényszerül, művégtagot kell hordania, vagy csak mankót használnia.
- Életmódváltással összefüggő költségek. Szükség lehet teljes életmódváltásra, költözésre, lakás átalakítására, akadálymentesítésére.
- Életjáradék a jövőben kieső munkabér helyett. A maradandó sérülés miatt a sérült elveszíti korábbi megélhetését. Az is lehet, hogy bármilyen kereső tevékenység ellátására alkalmatlanná válik. Ez sem egyszeri költség, éppen ezért rendszeres életjáradékot, vagy azt kiváltva egy egyszeri nagyobb összeget u.n. járadékmegváltási összeget szokás meghatározni.
Az elérhető baleseti kártérítés összegét általánosságban nem tudjuk meghatározni. A konkrét összeg nagyon sok mindentől függ. Nem csak a maradandó sérülés mértékét mérik fel, hanem annak a konkrét élethelyzetre vonatkozó hatását is. Ugyanaz az enyhe kézsérülés, ami egy nemzetközi karrier előtt álló hegedűművésznek, sportolónak derékba töri a pályafutását, talán csak egy enyhe kényelmetlenséget jelent egy irodai dolgozónál. A sérülés ugyanaz, de a sérülésnek az életvitelre gyakorolt hatása nagyon is különböző. Ezért minden maradandó sérülés kártérítése más és más, össze nem hasonlítható.
Mindezeket figyelembe véve súlyos személyi sérülés esetén mindenképpen forduljon baleseti kártérítési igények összeállításában jártas, kárrendezési szakemberhez!