Aki külföldön szenved balesetet, annak sokszor komoly megnyugvást jelent, ha a kártérítési ügyeket itthon, magyar nyelven, saját biztosítójával intézheti el. Kevesen gondolunk arra, hogy baleseti kártérítés szempontjából ennél rosszabb helyzetbe talán nem is kerülhetnénk: hála a magyar biztosító közreműködésének, így többségében sokkal alacsonyabb kártérítéshez juthatunk, mint amennyire egyébként jogosultak lehetnénk. Megmutatjuk, milyen megoldást érdemes inkább választani.
Családi nyaralásra indulunk Nyugat-Európába, de egy német kisváros szűk utcáján csúnyán belénk tolat egy áruszállító kisteherautó. Pár horzsolással megússzuk az esetet, ám az autó állapota maga is elég nagy fejfájást okoz. A kocsi egy kis kalapálás után talán használható marad, de így is igen mélyen nyúlunk majd a zsebünkbe, mire visszakapja régi csillogását. Ki fogja ezt kifizetni?
A jó hír, hogy a nyelvi és néhány szokásbeli különbség ellenére a külföldi baleset kárrendezése nem különbözik túl sokban attól, amit itthon elvárhatnánk. A más által okozott, vétlenül elszenvedett kárt számunkra a másik autós kötelező felelősségbiztosítására fogja a német autós biztosítója megfizetni. A kérdés csak az, hogyan állunk neki az ügyintézésnek.
Ha közlekedési balesetről esik szó, legtöbben csak autós balesetre gondolunk. Ne feledkezzünk meg arról, hogy gyalogosgázolás, nem autóval történő gyalogos baleset, kerékpáros baleset vagy más, hasonló szerencsétlenség esetén is jogosultak vagyunk kártérítésre, ha a baleset nem a mi hibánkból következik be!
Mit fizet a kötelező biztosítás külföldön?
A kgfb külföldön ugyanúgy működik, mint itthon. Megtérít minden olyan kárt, melyet a balesettel összefüggésben a károsult igazolni tud. A kötelező biztosítás kiterjed a vétlen autóra, annak utasaira, csomagjaikra, valamint – és ezt kevesen tudják – a kárt okozó jármű vétlen utasaira és az ő holmijukra is. Csak a kárt okozó járműben esett kárt és a vétkes sofőr kárát nem téríti meg a biztosítás. (Ezt az általános képet árnyalja, hogy vannak kizárások, olyan esetek és olyan károk, melyekre semmiképpen nem fog fizetni a biztosító. A kizárásokról és korlátozásokról ebből a kárkifizetésről szóló cikkből tájékozódhatunk.)
A kötelező biztosítás külföldön tehát ugyanazokat a tételek fizeti ki, mint belföldön. Eltérő azonban a kárrendezés folyamata, a szokásos jogrend, a bírói gyakorlat, s bizony, nagyon eltérőek a kifizetett kártérítési összegek is. Egy németországi kárrendezés során egy német biztosító nagyságrendekkel eltérő összegekkel számol, mint Magyarországon. Ennek oka, hogy a kárt a káresemény helye szerinti ország joggyakorlata alapján kell kifizetni. A kártérítéshez a német béreket, német személyi és tárgyi költségeket veszik figyelembe. Gondoljunk csak arra, hogy mennyivel magasabb egy német javítóműhely óradíja a magyarnál. Drágábbak az alkatrészek és sokkal magasabbak a munkadíjak, melyeket figyelembe kell venni a kártérítés megállapítása során.
A járművekben, tárgyakban esett károk mellett hatalmasak lehetnek a különbségek a személyi sérülések terén is. Egyes esetekben akár tízszeres kártérítési különbség is lehet a külföldi biztosító javára személyi sérüléses külföldi baleseteknél.
Az összegek nagyságán túli jelentős különbség, hogy a német biztosítók és bíróságok hajlandók olyan tételeket is elfogadni, melyekre Magyarországon aligha kaphatunk kártérítést. Ilyen például vállalkozóknál az elmaradt haszon miatti kártérítés. További lényeges különbség, hogy külföldön szinte ismeretlen fogalom a magyar biztosítók egyik általános gyakorlata, az avultatás, melyet itthon túlzó mértékben alkalmaznak a hazai biztosítók, így igen jelentős összegekkel csökkenti a károsultnak kifizetendő összeg nagyságát.
A kárrendezési gyakorlatnak már Magyarországon is része az úgynevezett sérelemdíj. Csakhogy ezzel kapcsolatban is egészen mások a szokások az egyes országok között. Magyarországon a bírósági gyakorlat alacsony összegű sérelemdíjakat állapít meg. Szinte biztos, hogy egy vétlen külföldi baleset következtében súlyosan sérült károsult a külföldi biztosítótól magasabb sérelemdíjat kaphat.
Ha egy magyar autós külföldön, mondjuk Németországban szenved balesetet, akkor megválaszthatja, hogy a kárrendezést itthon, vagy Németországban indítja-e el. Ugyanaz az ügy, ugyanazok a szereplők, de a megítélt összegek nagyságrendileg fognak eltérni egymástól.
Külföldi vétlen baleset: milyen kárrendezési lehetőségek vannak?
Ha tehát egy magyar autóst vétlen félként baleset ér külföldön, akkor két kárrendezési lehetőség közül választhat:
- itthon, Magyarországon indít kárrendezési eljárást saját biztosítójánál
- külföldön, a károkozó autós biztosítójánál indítja meg az eljárást.
A hazai ügyintézés egyszerűbb, szakember közreműködése nélkül is lebonyolítható, ismerős terepen zajlik, de nagyságrendekkel kisebb kártérítést hoz eredményként. A külföldön indított eljáráshoz több merészség kell, idegen nyelven, idegen országban kell az ügyeket intézni, így erősen ajánlott hozzá kárrendezési szakértő igénybe vétele. A végeredmény azonban lényegesen magasabb összegű kártérítés lehet.
Kárbejelentés itthon, a kárrendezési megbízottnál
Ha a magyarországi utat választjuk, akkor a kárbejelentést itthon, a külföldi károkozó biztosítójának a magyar kárrendezési megbízottjánál kell bejelenteni, a továbbiakban ők intézik az ügyeinket. Ez többségében valamely magyar biztosító lesz. Fontos tudni, hogy a magyar biztosító ilyenkor nem a mi képviselőnk lesz, hanem a külföldi fél magyarországi kárrendezési megbízottjaként jár el az ügyben. Az a feladata, hogy a német biztosító érdekét képviselve a lehető legalacsonyabbra húzza le a fizetendő kártérítés nagyságát.
Kárrendezés külföldön
Mivel a baleset külföldön történt, ezért a magyar autós teljes joggal fordulhat a külföldi károkozó ottani biztosítójához is. A biztosítónak ugyanolyan elbánást kell vele szemben tanúsítania, mint egy ottani lakossal szemben. A kártérítés megítélésekor nem mérlegelhetik, hogy a javítás vagy a sérültek gyógykezelése nem ott, hanem Magyarországon történik, itteni bérek és szolgáltatási díjak alapján. A kártérítés összegét az ott szokásos tarifák alapján határozzák meg.
A külföldön, idegen nyelven zajló kárrendezést nem ajánljuk segítség nélkül, önerőből elkezdeni. Ehhez szükség van a külföldi jogrendet és szokásokat jól ismerő kárrendezési szakértő team közreműködésére, hogy eredményes eljárást folytathassunk.
Mi alapján lehet külföldi kárrendezést kérni?
Az európai államok és több Európán kívüli ország is kölcsönösen elfogadják egymás szabályait az autóközlekedés jogi feltételeivel kapcsolatban. Ez alapján lehet érvényes egy autó rendszáma, forgalmi engedélye egy másik államban is, s ez garantálja azt is, hogy az egyes államok elfogadják a másik területén kötött kötelező biztosítását is. Az államok között két ilyen egyezmény is létezik: a Zöldkártya Egyezmény az 1950-es évekre nyúlik vissza, s ma már 48 tagja van, az EU-tól Iránig (A Zöldkártya Egyezmény tagjairól itt lehet tájékozódni). Ezek az államok a nemzetközi zöldkártya kiváltásával fogadják el egymás közt a másik területén kötött biztosítást.
Egy másik jogszabály már a zöldkártya használatát is feleslegessé teszi. Az úgynevezett Rendszámegyezményt, azaz hivatalosan a Többoldalú Garancia Egyezményt 1991-ben és azóta aláíró országok a zöldkártya helyett a biztosítás igazolásául a jármű forgalmi rendszámát az országijelzéssel együtt elfogadják megfelelő igazolásként. A Többoldalú Garancia Egyezmény tagországai: Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia és Feröer-szigetek, Finnország, Franciaország (Monaco), Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Luxemburg, Nagy-Britannia és Észak Írország, Egyesült Királyság (a Channel-szigetek, Gibraltár és Man szigete), Németország, Norvégia, Olaszország (Vatikán és San Marino Köztársaság), Portugália, Spanyolország, Svájc (Liechtenstein), Svédország, Szlovák Köztársaság, Szlovénia. Bár nem kötelező, de a Magyar Nemzeti Bank a rendszámegyezménytől függetlenül az Olaszországba történő utazáshoz javasolja a zöldkártya kiváltását is.